A kutya anatómiai felépítése
A kutya csontváza
A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A csontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a kötőszöveti szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára általában teljesen befejeződik, azonban nagytestű fajtáknál akár másfél évig is eltarthat.[16]
Érzékszervei
Uexküll[17] szerint minden élőlény a saját érzékelésének világába van bezárva, mivel érzékszerveivel az őt körülvevő világnak csak egy kicsike részét képes érzékelni, illetve idegrendszerével, mentális képességével feldolgozni.
Az ember akinek az elsődleges érzékelési élménye a látás, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák elsősorban illatokból álló világa. A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és a robbanóanyagot.
Orr
A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok.[18][19][20]
Szem
A kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya (sclera), a középső réteg (uvea) és az ideg- vagy recehártya (retina). Az ínhártya elől a szaruhártyába megy át.[21] Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, másrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a buldognál), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: drótszőrű foxterrier, agár) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés.[22]
Fül
A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. Minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgésszámú hangok (ultrahangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.[23][24]
Kültakarója
A kutyák testét általában szőrzet borítja (kivéve néhány meztelen-kutya fajtát, ahol a szőrzet, ritkább, vagy a test egyes részein hiányzik). A szőr lehet rövid,félhosszú vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szőrzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az afgán agarak feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a dalmata kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.
A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb télit növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.
A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.[25]
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
